Orbán Viktor egy Facebook-bejegyzésben írta le, mit szeretne elérni a kormány a magyar gazdasággal 2025-ben. A sikertelenséget Matolcsy György nyakába varrná.
Furcsa hétéves ciklusok jellemzik a magyar gazdaságot, most épp a szűk esztendők korát szenvedjük. Az államadósság terhe alatt szédelgő kormány egyre kevésbé képes takargatni a vergődést.
A külső tényezők miatt vissza kell venni a növekedési várakozásokat, sok a bizonytalanság, ami eltántorítja a gazdasági szereplőket – erről egy interjúban beszélt Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter nem győzi ismételgetni: minden, ami rossz, az kívülről jön, őt nem lehet felelőssé tenni.
A sokadszor is csökkentett kormányzati várakozásokhoz is nagyon komoly változásra volna szükség, és nem látszik, mi adhat okot reményre – vélik az elemzők, miután kijött egy rendkívül rossz GDP-adat.
Az euróbevezetés egyetlen feltételét sem teljesíti Magyarország jelenleg, valamennyi uniós vetélytársánál távolabb van a közös valuta átvételétől – derül ki az Európai Bizottság és az EKB friss jelentéséből.
Baljós jövőképet vázol a dél-koreai SK Innovation iváncsai akkugyárában történt tömeges leépítés. Az alacsony európai kereslet miatt nincsenek megrendelések, az Orbán-kormány mégis erre tette fel a magyar gazdaság jövőjét.
A nemzetgazdasági miniszter Románia előzéséről is elmondta a véleményét.
A vártnál jobban indította a magyar gazdaság 2024-et; közben az is kiderült, hogy a fizetésekben és a fogyasztásban is az EU leggyengébbjei közé kerültünk. Megnéztük, hogyan lehetne csökkenteni a benzinárat, és azt is kipróbáltuk, mennyi ideig lehet Mészáros Lőrinc nélkül élni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az újdonsült politikus azt rótta fel a Fidesznek, hogy rengeteget költött propagandára, miközben az egészségügyi intézmények egy része lepusztult állapotban van.
A tél végi és kora tavaszi nyár után visszatért a megszokott áprilisi idő, de hiába esett, ez nem tudja érdemben enyhíteni a mostanra már súlyos aszályhelyzetet, amit a korai meleg miatti kényszerérés is tetézhet. Ha nem jön elég csapadék, dőlni fog az agrárium, vele dőlhet az egész magyar gazdaság. Most azért szoríthatunk, hogy a változékony időjárás legalább hozza a klimatikus átlagot.
Különösen Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát érintheti rosszul a német gazdaság recessziója, amely nem konjunkturális, hanem strukturális, vagyis hosszú ideig eltarthat. A német autóipar Közép-Európát hátországnak tekintette, de lemaradt az átállásban az elektromos járművekre.
A közgazdász fele akkora gazdasági növekedésre számít, mint a kormány, az infláció pedig nagyobb lesz a vártnál, és szerinte stagflációra is számíthatunk.
A Fitch-nél nem hagyták szó nélkül a hiánycél jelentős emelését, és visszaesést várnak 2023-ra.
A hazai gazdaság idén 0,1 százalékos zsugorodással zárhatja az évet, 17,8 százalékos infláció mellett. Az MBH Bank új prognózisa alapján jövőre viszont ismét erőteljes, évi 4 százalék körüli növekedési pályára állhat vissza a gazdaság, és 2024-re már becsúszhat a jegybanki tűréssávba az infláció is.
Harmadik recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság 2010 óta, ennek fő okai ezúttal az infláció, az annak megfékezésére megemelt kamatok, valamint az uniós támogatások hiánya. Az Orbán-kormány hitelt kér Brüsszeltől, holott korábban erről hallani sem akart.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
Míg Katarina Barley szerint a magyar hatóságok először édesgetik, majd megkopasztják a német cégeket, a külügyminiszter állítja: nem sikerült megingatni a németek bizalmát.
Az exportra termelő iparágak még jól is teljesítettek, minden más viszont nagyon gyengén.
